Alapozó terápia, fejlesztés

Alapozó terápia

Az Alapozó terápia elméleti hátterének alapjait Carl Henry Delecato ideggyógyász és kollégájának módszere alapozta meg Amerikában. Dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai fejlesztették tovább és dolgozták ki Magyarországon 1991-ben az Alapozó terápiát. A módszer lényege az idegrendszeri érés elősegítése moto-szenzoros terápia útján. A terápia az emberi fejlődéstani mozgássorozatát veszi alapul. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt kap ezen mozgások gyakorlása, esetleg újratanulása. A terápia hatása, amelynek lényegi elemei gyakorlatok nagy elemszáma és a hetente legalább kétszer-háromszor gyakorlásra kerülő mozgásformák újraindítják, mondhatni „belökik” az agy fejlődését. Nagyon gyakori, hogy egy korábbi mozgásfejlődési szakasz a gyermek fejlődése során kimarad, esetleg túl kevés idő jut az adott mozgásforma begyakorlására, így az automatizálódás sem lesz tökéletes. Az csecsemőkori mozgások gyakorlásán túl a kisgyermekkori mozgások ügyesítésére is nagy hangsúlyt fektet ez a komplex terápiás módszer. Ezen területekkel párhuzamosan hat a terápiás hatás a kognitív területekre is.

A mozgásfejlődés, így az idegrendszeri fejlődési is szigorú rendszer szerint működik, amely rendszerben az elemek egymásra épülnek. A mozgásfejlődés során eleinte mennyiségi majd minőségbeli fejlődésről beszélhetünk. A mozgással párhuzamosan fejlődik az agy, tehát a gondolkodási folyamatok is. Az első életévben a mozgás és a beszéd párhuzamosan fejlődik, ezért nem meglepő, hogy ha a mozgásfejlődés során valamilyen probléma merül fel, az a beszédfejlődésre és a kognitív fejlődésre is hatást gyakorol. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor problémák adódhatnak a fejlődés során. Az idegrendszer egyes területei alul szervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. A mozgás alapú terápiák ezekben az esetekben indirekt hatást gyakorolnak az idegrendszerre, azon belül is a kognitív és szociális területekre. Ilyen komplex terápiás módszer az alapozó terápia is, amelyben a gyakorlatok a megrekedés szintjét veszik alapul és a spontán fejlődés irányával megegyező célokat tűz ki.

 

Terápiás regresszió

Fontos megemlíteni, hogy az Alapozó terápia egyik legnagyobb erőssége, ami egyben a legnagyobb nehézsége is. Ez pedig a regresszió. A regresszió egy olyan időszak, amelyben a gyermek újraéli azt a fejlődési szakaszt, amely kimaradt vagy amelyet csak részben élt át. A regresszió nehéz a gyermeknek, hiszen egy korábbi életszakasz érzéseit és jelenségeit kell feldolgoznia, valamint a szülőnek is, hiszen gyakran jár a gyermeke életkorára nem jellemző viselkedésformákkal. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a regresszió egy átmeneti fejlődési szakasz, minden mozgásterápiával együtt járó jelenség. A szülő és a terapeuta és a legjobban úgy tudja megsegíteni ezekben az időszakokban a gyermeket, ha vár és a normál korlátokat meghagyva támogatja a gyermeket.

 

Kiknek ajánljuk?

„Az Alapozó fejlesztés vagy terápia a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig.” (alapozoterapiak.com)

 

Milyen problémákkal esetében hatásos a terápia?

1. Gyermekeknek 5 éves kortól - ha a gyermek sokat esik, mozgásában, egyensúlyában ügyetlenebb
2. Fejlődésbeli, idegrendszeri érési elmaradásnál
3. Iskolaelőkészítés céljából
4. Megkésett, akadályozott beszédfejlődés esetén
5. Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknek
6. Tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak, pl. diszlexiánál, diszgráfiánál

A módszer sajátosságai

Az Alapozó terápia esetében beszélhetünk terápiáról és fejlesztésről is. Minden esetben egy speciális felmérés előzi meg a gyermekkel való közös munkát. A felmérés célja a gyermek mozgásos képességienek megismerése és a szülői kérdőív felvétele. A terápia esetében a csoport létszáma nem lehet több, mint 6 fő. Az órák heti rendszerességűek, 2x1,5 óra. A foglalkozások alkalmával a csoport végigveszi a csecsemőkori, kisgyermekkori mozgásformákat, majd ezeket rugalmasságot, egyensúlyt és mozgáskoordinációt ügyesítő gyakorlatokkal bővíti. A gyakorlatokban nagy hangsúlyt kap a figyelem és más kognitív területek fejlesztése is.

 

Írta: Kisné Czirják Zsuzsa, Bősenbacher Tímea