Etetési és evészavarok komplex terápiája

Az evésről

Az evéshez kapcsolódó tapasztalataink már méhen belül elkezdődnek azzal, hogy a baba nyel a magzatvízből. A megszületéstől kezdve pedig a táplálkozás az újszülött napjainak vezérfonala lesz: szabályozza a napirendet, tapasztalatot nyújt a külvilág illatairól, ízeiről (az anyatej íze, kalóriája, egyéb tulajdonsága alkalmazkodik a gyermek igényeihez), mindazonáltal fontos tanulási, szociális, kulturális és örömszerzési forrás.

Az evés összetettségéből adódóan, amennyiben nehézségbe ütközik, szinte minden esetben több területet érint. Az evészavarral vagy táplálási zavarral küzdő csecsemők és kisgyermekek esetében gyakran tapasztalható a mozgásfejlődés késése, alultápláltság, fáradékonyság, rossz koncentráció, lassabb kognitív fejlődés.

Objektív mérési eszköze a gyermek tápláltságának a percentilis táblázat, melyet a gyermekorvos vezet a gyermekről. Fontos kiemelni, hogy normál percentilis érték mellett is jelentkezhet evészavar.

Az evészavar soha nem jelenik meg, mint egyedi zavar, mindig valamilyen alapproblémának a kísérő tünete.

A már kialakult evészavar okai között szerepelhet:

• extrém rossz etetési tapasztalatok (posztrauma) a korai életkorban (koraszülött gyermekek, hosszan elhúzódó kórházi kezelések, félrenyelés..stb.)
• anatómiai eltérések (lenőtt nyelv, gótikus szájpadlás, megnagyobbodott orrmandulák..stb)
• izomtónus eloszlási zavar (az evéshez szükséges izomcsoportok feszessége/lazasága)
• rossz rágási és nyelési technikák kialakulása (a korábban felsorolt okokból kifolyólag)
• nem ismert ételallergia, egyéb emésztőrendszeri betegségek, vitaminhiány (pl. reflux)
• szenzoros feldolgozási zavarok
• izomtónus eloszlási zavarból eredő megkésett mozgásfejlődés (gyakori a nagyon laza tónus esetén)
• egyéb diagnózishoz társuló evészavarok (autizmus, ARFID) regulációs zavarok.

Diagnosztika

Az evészavarok diagnosztikája és tanácsadása a Budapesti Korai Fejlesztő Központ képzésének sorvezetője mentén zajlik az Újbudai Gyermekfejlesztőházban.

Képzett szakembereink a fogantatástól a jelen állapotig részletesen kikérdezik a családot, videóelemzést/megfigyelést végeznek evési helyzetekben.

Mindemellett a szenzoros kérdőíveinkkel és a gyermek fejlődéstörténetével, valamint saját megfigyeléseinkkel igyekszünk képet alkotni a gyermek evési nehézségeinek okáról.

Minden esetben javasoljuk a családoknak az organikus okok feltárását (szakorvosi vizsgálatok: pl. fül-orr-gégészet, vérvétel, allergológia, dietetika) a probléma teljes megértése és későbbi megsegítése céljából.

Terápia

Az evészavar típusától, az eredeti okok kiderítése után tudjuk meghatározni, hogy milyen szakemberek bevonásásra lesz szükség a későbbiekben és mely terápiás stratégiát válasszunk a gyermek megsegítése céljából.

Az organikus okok orvosi kezelése hozhat javulást, de a teljes zavart nem minden esetben tudja megszüntetni, ekkor további szakemberek bevonására van szükség.

Dietetika szempontjából fontos, hogy a gyermek a számára megfelelő mennyiségű, minőségű és állagú táplálékhoz jusson, hiszen elegen tápanyag hiány a test izmai nem tudnak épülni.

Mozgássérült gyermekek esetében kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a kórosan sovány gyermekek az aktív, intenzív mozgásterápia hatására veszíthetnek izomtömegükből s ezzel a fejlődésükre kedvezőtlen hatást gyakorolunk.

Tehát a megfelelő mennyiségű testzsír és izomzat kiemelt fontosságú a fejlődés során.

Az izomtónus eloszlási zavar esetén mozgásfejlesztő szakembereket vonunk be a folyamatba, akik manuálterápiával (Pfaffenrot- terápia, Dévény-torna) aktív feladatokkal, speciális evésterápiás eszközökkel (Z-vibe) segítik a helyes és megfelelő erejű és koordinációjú nyelés és rágás kialakulását. Ebben az esetben jelentkező tünet lehet például a szopási nehézség vagy a csekély mennyiségű darabos ételek fogyasztása.

Szenzoros zavarok esetén a tünetek enyhítésére a szenzoros integrációs terápia a leghatékonyabb.

Fontos szerepet játszik terápiás munkánkban a szülők edukálása is. Az evés társas és kommunikációs tevékenység is. A jelentkező nehézségek minden esetben érintik a család szokás és kapcsolati rendszerét, emiatt a terápia során egyéni javaslatokkal, otthoni ötletekkel látjuk el a hozzánk fordulókat. Szükség esetén pszichológus által vezetett szülőkonzultációt is felajánlunk a hozzánk fordulóknak.

Forrás

Budapesti Korai Fejlesztő Központ: JóLenni, etetési és evészavarok komplex terápiájának elméleti és gyakorlati alapjai; Oktatási jegyzet 2016.

Váró Anna: Tanácsok evési nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek;

2016. Scheuring, N., Danis, I., Karoliny, A., Szabó, L.: Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból; 2016. Lege Artis

Medicinae http://heimpalkorhaz.hu/wp-content/uploads/2014/12/az-elso-harom-eletev-taplalasi-es-taplalkozasi-zavarai-organikus-es-funkcionalis-nezopontbol-14385.pdf letöltés: 2017. december 17. 10:14